E L S Ő K É N T    AZ   ORSZÁGBAN

Francia barokk orgona szentelése Zamárdiban

Annyi viharos, gyötrelmet, árvizet, sötét felhőket, pusztítást hozó napok, hetek után, június 27-én, vasárnap, tavaszvégi, nyár eleji ragyogásra ébredt az alig két éve, a Magyar Tenger déli partszegélyén városi rangra emelt település, Zamárdi. Ezen a napon szentegyházának, plébániatemplomának kórusán olyan új orgona szólalt meg, amilyen jelenleg csak ez az egy van az országban. A típus elnevezése: "francia barokk". Ennek lényege, hogy hangzástanilag eltérő az általában német hangzástartományt képviselő orgonáktól.
A hangszerek királynőjének nevezett alkotást ? idézem a kiadott prospektust ? "a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft munkatársai (melynek két ügyvezetője is zamárdi gyökerű) és Bertrand Cattiaux világhírű francia orgonaépítő közösen tervezték a francia mester elképzelése szerint. Az intonálás (hangolás, hangképzés) nemes feladata szintén a francia szaktekintélyre várt." Ám "ez az orgona alkalmas mind a francia, mind pedig a német darabok előadására is."
A műszaki leírásból a hozzáértők számára (ismét idézem a prospektust): "Az orgonaszekrény, a játszó szekrény, a szélládák és a fasípok tölgyfából készültek. A manuál billentyűkön csont- és ébenfafeltét található. Az ónsípok tíz- és nyolcvan százalékos ónötvözetből valók. A hangolás magassága 415 Hz/18 oC. Az orgona felépítése összesen 6500 munkaórát vett igénybe." Az intonálás pedig több mint 300 órát.
E rendkívülinek mondható esemény elindítója ? idézem ismét a prospektust: "Kocsi György plébános atya zeneszeretetének, elhatározásának és az anyagiak előteremtésében folytatott következetes munkájának köszönhető. Az orgonaépítés költségeit (sok millióról van szó) részben a plébánia eladott telkei, részben a zamárdi hívek, részben a nyaralók adományai fedezték." "Az orgona szentelését Dr. Takács Nándor, ny. székesfehérvári püspök úr végezte" a szentmisében a fent jelzett napon. Feledhetetlen a pillanat, amikor az idős, de kitűnő erőben levő főpásztor a szentelés után, főpapi ornátusában a nagy hangszer elé ült és játszani kezdett. Biztonságos ujjakkal csalta elő a hangokat az orgonából. Jól látta ezt mindenki, akinek látószögébe került a momentum: legjobban pedig mi, ? kintiek ?, akik a templom előtt a nagy kivetítő vásznon szemlélhettük a nem mindennapi eseményt.
Zamárdi sok műemléket rejtő barokk szentegyháza az 1770-es években épült, a mintegy 300 lélek számára, akik a tihanyi Bencés Apátság jóvoltából a Tizenöt éves Háború (1591-1606) során elpusztult Egyházas- és Balatonmelléki Zamárd helyén 1740 körül e területet újra benépesíthették.
De hát mi volt az ok, mely kiváltotta e nagy szándék, egy új ? s ilyen! - orgona megépítését Zamárdiban? Talán nem volt a helyi - valójában nagy múltú ? bencés plébániának orgonája? Természetesen volt ? 1944 decemberéig. Hatalmas, a kórus nagy részét elfoglaló faépítmény volt az, ugyancsak szép hangzatú sípokkal, az orgonába épített fújtatóval, Az orgona egyik oldalán volt egy rés, és abból jött ki egy erősebb deszka, amire helyeztük a jobb lábunkat. A ballábunkkal egy sámlin álltunk, a jobbal pedig fújtattunk. Az orgona megrendelője, beszerzője az 1786-os évben Vajda Sámuel tihanyi apát volt, a hatalmas hangszer 206 Ft-ba került. Az építőket, itt tartózkodásuk alatt Bosnyák Benedek plébános élelmezte, gondozta, a tervező-építő mester nevét nem ismerjük. A lerombolókét, elpusztítókét sem, akik szovjet tüzérek, tüzérségi megfigyelők voltak, s köszönés nélkül távoztak, ahogy jöttek is.
Zamárdit 1944. december 3-án érték el a Szovjet Hadsereg gyalogos és tüzér alakulatai (IV. Gárdahadsereg ? és utóbb az 57. Hadsereg csapatai). A tüzérek szinte azonnal felállították ágyúikat, Szántódig terjedően, a Kőhegy számos pontján, ? majd, miután december 12-én, 2 órát adva rá, a nagyközség lakosságát, a tőlünk délre, 6 km-re lévő Balatonendrédre áttelepítették ? és szinte azonnal elkezdődött a tűzpárbaj a Tihanyt megszálló magyar tüzérség ellenében. Ádáz küzdelem folyt, melynek során, 1945. január 19-én a magyar egységek áttörtek a jégen és Zamárdi egyik felét visszafoglalták. A beígért német páncélos támogatás elmaradása miatt azonban kénytelenek voltak visszavonni erőiket. Ezután, március végéig az V. Kozák lovas hadtest egységei lettek a tájék urai. Sok rossz emlék kapcsolódik hozzájuk. Valószínű, hogy az orgona maradványait is ők tüntették el.
A zamárdi plébánia területén négy katolikus istentiszteleti hely van. Ezen belül van a szántódi Szent Kristóf kápolna, melyhez minden évben egyszer a főpap általi jármű-megáldás is kapcsolódik; aztán maga a plébániatemplom; majd a neobizánci stílusban épült kis templom-ékszer, a Hősök Kápolnája; s negyedikként a Petőfi utcai Kistemplom, az ún. "Kápolna". Ez utóbbiról írta egyszer az Új Ember, hogy az "üdülőkápolnák" gyöngye. Nos, ez a vonzó környezettel megáldott kis épület ma már minden, csak nem "üdülőkápolna". Már régen "egész évi" lett, s télen-nyáron tele van. Sőt, nyárra kilép falai közül, s hátul, a nagy kertben kialakított, megszentelt áldozati helyen fogadja a megsokszorozódott számú híveket. Nem dicsérgetni akarjuk, de való, hogy létrejötte első helyen Kocsi György plébános úr érdeme.
Reménykedjünk, hogy egyszer még sípos orgonája is lesz a mi kistemplomunknak!


K. Kiss Jenő.

A fenti megemlékezés a Zamárdi Hírmondó 2010. júliusi számában megjelent írás alapján készült.































Napi Evangélium
Napi Evangélium



Magyar Katolikus Egyház
Magyar Katolikus Egyház



Magyar Kurir
Magyar Kurir



Virtuális Plébánia
Virtuális Plébánia



Kaposvári Egyházmegye
Kaposvári Egyházmegye