Történetünk

A ZAMÁRDI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM TÖRTÉNETE

(Kivonat a Zamárdi Plébánia történetéből)

A török uralom után a falu újratelepítésével egyidőben - 1740-ben - már a templom helyét is kijelölték jól látható helyen, a falu közepén.

A kijelölt helyen először csak harangláb állott. A templomot 1771-ben Vajda Sámuel tihanyi apát kezdte el építtetni, és 1774-ben szeptember 8-án - Kisboldogasszony napján szentelte fel. Ekkor a torony még nem volt kész, még 1777-ben is épült.

A templomot az angyalok királynője - Kisboldogasszony - tiszteletére szentelték föl - így a templom búcsúja is Kisboldogasszony napján van. Amennyiben szeptember 8-a nem vasárnapra esik, akkor a búcsút a 8-át követő vasárnap tartják.

Az oltárképet és a szószéket Lingzer György székesfehérvári képíró alkotta, illetve festette 1779-ben. Az oltárkép Szűz Mária születését ábrázolja, mellette Szent József és Keresztelő Szent János szobrai állnak.

Az oltár és a szószék fából készült - márványutánzatos festéssel. A keresztelőkút és az oltár rokokóba hajló barokk stílusú. Magának a templomnak is ez a stílusa. A szószék felett a Lucifert legyőző Szent Mihály szobrát láthatjuk. Templomunk műemlék jellegű. Az oltár, a szószék és a keresztelőkút védett műemlék.

A templomnak volt egy kitűnően működő orgonája, amely 1786-ban készült, de sajnos a II. világháborúban a szovjet katonák az orgonaszéket eltüzelték, és a sípjait magukkal vitték.

Batthyány József prímás - egyúttal Tihany apátja is - 1784 elején elrendelte, hogy Zamárdit válasszák le Endrédtől és legyen önálló plébánia. A plébániának azóta, az 1785. évtől van önálló anyakönyvezése.

A templom északi falában temették el a templom első plébánosának, Bosnyák Benedeknek édesanyját, akinek síremléke a falon ma is látható.

1851-ben Szent Vendel tiszteletére mellékoltárt állítottak. Jelenleg a kórus alatt észak felől található.

1899-ben a templom fundamentumának megerősítésére tihanyi terméskőből 1 m magas bástyát építettek a szentegyház köré.

A templom tornya 1905. márc. 28-án este 6 órakor az iskolában keletkezett tűzben leégett, a harangok is elolvadtak, csak az üszkös falak maradtak. A tornyot még ugyanebben az évben helyreállították, de már az eredeti barokk toronygomb nélkül.

A toronyba az új harangokat Halbik Ciprián, tihanyi apát, öntette, melyek közül a legnagyobbat - 522 kg-ost - 1944. június 17-én háborús célra elrekvirálták.

A templom előtti keresztet - Polacsek Máté kőfaragómester munkája - 1863. márc. 7-én szentelték föl. A templom mögötti Nepomuki Szent János szobor szintén műemlék jellegű.

A templomot 1860 és 1862 között tatarozták először, majd a templomszentelés 200. évfordulójára 1974-ben kívül-belül felújították. 1982-83-ban pedig a festése történt meg a hívek adományaiból. 1990-ben a templom 5 hegedű formájú barokk ablakát újakra cserélték. Még ugyanebben az évben az oltárt, a szószéket és a keresztelő kutat is újra aranyoztatták - szintén a hívek adományaiból. A toronysisak faszerkezetét 1991-ben teljesen felújították és vörösréz lemezzel borították. A tetőt 1997-ben újra cserepezték. A templom külső vakolatának teljes felújítására 1998 őszén és 1999 tavaszán került sor. Ekkor történt meg a külső bejárati ajtó cseréje és a templom előtti tér parkosítása. A bejárati lépcső melletti zömök betonoszlopokat eltávolították, és helyette vörösrézből készült 2 fogódzókart készítettek. Az összes kiugró párkányt - az ablakok párkányait is - vörösréz lemezzel borították. A toronyóra is 1999-ben készült; előtte nem volt.

A templom teljes belső felújítása 2000-2001-ben készült el. Ekkor a templomot fehér színűre festették, kicserélték a világítást, újrakövezték padozatát - az eredeti kövezetnek megfelelően új solnhofeni lapok felhasználásával -, és ekkor került kovácsoltvas védőrács a belső bejárati ajtó mögé.

A zamárdi templomot és plébániát 1951-ig - a szerzetesrendek második erőszakos feloszlatásáig - a Szent Benedek Rend Pannonhalmi Főapátsága alá tartozó Tihanyi Apátság bencés szerzetesei gondozták. (A rendet először II. József oszlatta föl 1786-ben, de a plébános, Bosnyák Benedek, a veszprémi püspök fennhatósága alatt, a helyén maradt. Még Bosnyák Benedek életében, 1802-ben I. Ferenc császár visszaállította a rendet, és a zamárdi plébánia újra a tihanyi bencésekhez tartozott.)

1951-1993 között a veszprémi, 1993-tól pedig az újonnan alapított kaposvári püspökséghez tartozik.

Az üdülőtelepi Kápolnánál 2003-ban elkészül az új szabadtéri liturgikus tér Ripszám János mérnök úr tervei szerint. Varga István, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola rektora áldotta meg július második vasárnapján az esti szentmise keretében. Ekkor kb. 200 ülőhely készült el, amelyet a következő évben bővítettünk 350-re. Azóta is kedvelt miséző helye mind a zamárdi híveknek, mind a nyaralóknak.

A feszület a gyönyörű korpusszal, a tabqhai kenyérszaporítást stilizáló mozaikkal és az ambón a csodálatos halfogás ábrázolásával, Albert András művész úr alkotása. Az ő ötvösművei díszítik a Sándor-palotát a Budai várban és a Veszprémi Petőfi Színházat is. A gondnok-kántorlakás homlokzatát pedig Mecseki Hargitta művésznő bronzból készült Madonna reliefje ékesíti.

2006. augusztus 20-án a templom új 625 kg-os, (g-hangú) nagy harangot kapott Vona József környei villatulajdonos jóvoltából. Az GombosMiklós őrbottyáni műhelyében öntött harangot Balás Béla kaposvári megyéspüspök szentelte fel.

2007-ben a telkek eladásából megépült a Laky Bennó utcában az új kertes kántorlakás.

Szintén a telkek árából és adományokból 2009-ben felépült az új gondnoklakás az üdülőtelepi Kápolna mellett, a Petőfi utcában. Az építkezéssel egyidőben a Kápolnát kívülről renováltuk, valamint a kialakított szabadtéri liturgikus teret Mecseki Hargitta és Albert András alkotásaival átrendeztük.

Az orgona építésének szándékát Kocsi György plébános úr 2006. augusztus 20-án, az új harang felszentelésekor jelentette be. A tervezés 2007 tavaszán kezdődött a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. vezetőivel. Ekkor javasolta Budavári Attila, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. egyik ügyvezető igazgatója, aki édesanyja révén zamárdi kötődésű, hogy egy különleges, Magyarországon eddig még nem látott és hallott francia barokk hangszer jöhessen létre Zamárdiban. A tervezés és az orgona megépítése Bertrand Cattiaux világhírű francia orgonaépítő mesterrel együttműködve történt. Az orgona 26.5 millió forintba került, melynek költségeit a plébánia eladott telkei, valamint a zamárdi hívek, és nyaralók nagylelkű adományai fedezték. Az orgona árának kifizetése 2009. június 30-án történt meg.

Az orgona szentelését Dr. Takács Nándor ny. székesfehérvári püspök úr végezte 2010. június 27-én. A két nyitó koncertet ugyanezen a napon a Budapesti Zeneakadémia professzorai: Pálúr János, Ruppert István, Fassang László, valamint Kováts Péter orgonaművész adták. Az orgonaszentelésen és a koncerten a francia orgonaépítők, valamint a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra munkatársai is jelen voltak.